Az öntözőtelep felépítése, főbb elemei

a.)     Vízforrás,

b.)     nyomásközpont (szivattyúk),

c.)     szűrőközpont,

d.)     nyomáscsőhálózat,

e.)     szárnyvezetékek,

f.)      egyéb berendezések.

1. Bármilyen öntözőmű tervezésénél a szükséges és felhasználható víznek a gyakorlat szerint minimum 80 %-os biztonsággal rendelkezésre kell állnia. A víz beszerzése felszín alatti (kút) vízből, természetes vagy mesterséges vízfolyásból, tóból illetve tisztított szennyvízből történhet.
2. Az öntözőtelep vízszükségletét szivattyúval tudjuk biztosítani. A szivattyút üzemeltethetjük elektromos vagy robbanómotorral. Mindkét kialakításnak megvannak a maga előnyei. Ha az elektromos hálózat kiépített, akkor a beruházási költség alacsonyabb. Az elektromos szivattyúk kevés karbantartást igényelnek, sokféle teljesítményben kaphatók, jól automatizálhatók, üzemük tiszta, csendes. A robbanómotorok előnye az áttelepíthetőség, és a szállított vízmennyiség rugalmas változtatási lehetősége a fordulatszám függvényében.

Amennyiben az öntözési területen nincs vagy nem biztosítható a villamos energia telepítése, akkor áramfejlesztővel üzemeltethetjük az elektromos szivattyúkat.

1. A szűrők feladata a vízben mindig jelenlevő úszó, lebegő fizikai szennyeződések összegyűjtése. A csepegtető berendezések és a mikroszórófejek esetében a kijuttató elemek átmérője kicsi, így az eltömődés megakadályozására finom szűrésre van szükség.

Szűrők típusai:

Centrifugális homokleválasztó

Ez a típusú szűrő a homokszemcséket, a víz térfogattömegénél nehezebb részecskéket különíti el, szerves anyag kiválasztására nem alkalmas.

Kőzetszűrő

A kőzetszűrők a tartályaikban nyomás alatt elhelyezett ásványok felszínén gyűjtik össze a szennyeződéseket, melyeket a víz fordított irányú áramoltatásával távolítunk el.

– Szitaszűrő

A szitaszűrők a nyílásaiknál nagyobb részecskék kiszűrésére alkalmasak. A szűrőközeg lehet hálószövet vagy lamellás szűrőbetét.

A gerinc vezeték a vízvételi helyet (csap vagy kút) köti össze a különböző vízkezelő és szabályzó berendezésekkel és a szárnyvezetékkel.

Napjainkban a műanyag (PE) csővezetékek telepítése a leggyakoribb, mind a gerinc vezetékeknél, mind a szárnyvezetékeknél.

A PE csövek népszerűsége könnyű kezelhetőségének, korrózióállóságának, hosszú élettartamának, és alacsony árának köszönhető. Hosszú, akár 100-500 m-es tekercsekbe gyártják, így telepítése gyors, kevés csatlakozóelemet kell beépíteni, szerelése egyszerű, nem igényel speciális szerszámokat. Vegyszerállósága folytán alkalmas savak, lúgok, sók vizes oldatok továbbítására is.

A lágy PVC tömlő (lay flat) szövetbetétes, rugalmas falú, a tűzoltó tömlő helyét veszi át az öntözésben. Előnye a hordozhatóság, olcsóság, egyszerű telepíthetőség, a szántóföldi körülmények jobb tűrése. A tömlő járművel minden védőberendezés nélkül átjárható, ami nem javasolt KPE vagy különösen PVC cső esetén. A tömlők egymáshoz, vagy más csövekhez, szerelvényekhez történő csatlakoztatására egyedi idomok kaphatók.

 A szárnyvezetékek vízkezelő és elosztó berendezésektől kiinduló csövek melyek egy-egy zónához tartozó szórófejeket, mikroszórókat vagy csepegtetőket kötnek össze egymással.

Tápoldatozó berendezés

A tápanyagok kijuttatását biztosító berendezés, elengedhetetlen része a mikro öntözőrendszernek. Tápoldatozó üzemeltetése lehetővé teszi a növény igényeinek megfelelő oldott tápelemek kijuttatását.

Nyomásmérő-nyomásszabályzó

A csővezetékekben levő nyomás ellenőrzéséhez és beszabályozásához szükségesek a nyomásmérők és nyomásszabályzók.

Vízmennyiség mérő

Az öntözőberendezéssel kijuttatott víz mennyiségének mérésére, ellenőrzésére a vízmennyiség mérőt lehet alkalmazni. Erre a célra megfelel az ivóvízellátásban használatos vízóra is.

Automatikák

Lehetőség van az öntözőberendezés automata, felügyelet nélküli működtetésére is.

Az automatikus működés berendezései lehetnek

• Programozható vezérlő(időkapcsoló).
• Elektro-hidraulikus szelepek.
• Időjárás érzékelők, -eső, -szél, -fagy, -hőmérséklet.
• Talajnedvesség érzékelők