Mezőgazdasági öntözési módok, típusok

Termesztő berendezésekben, zöldség és gyümölcs ültetvényekben a leggyakrabban használt esőztető öntözési forma. Előnye, hogy egyenletes vízborítottság érhető el, kicsi a cseppméret, ezáltal nem éri stressz a növényt, viszonylag kicsi a fajlagos vízkibocsátás, ezért egyszerre nagy felület öntözhető. Hátránya, hogy nehezen mobilizálható, és nagy a bekerülési értéke.
Kialakításánál figyelembe kell venni, hogy milyen kultúrára kerül alkalmazásra. Ennek megfelelően kell megválasztani a szórófej magasságát, és elhelyezését. Teljesen automatizálható, minimális emberi odafigyelést igényel. Alkalmas tápoldat kijuttatására is.

Hol használhatók?

Szabadföldi kultúrákban öntözésre vagy párásításra. Gyümölcsösök korona alatti vagy korona feletti öntözésére, fagyvédelmi öntözésre. Növényházak, fóliasátra, díszkertek, kertészetek öntözésére.

Alkalmazása elsősorban nagy értékű termesztő berendezéses kultúráknál gazdaságos. Speciális rendszereszközöket igényel, amelyek nagy nyomáson, rövid ideig működnek, ezáltal a vizet a levegőben szinte köddé alakítják. Általában 5-10 bar nyomáson üzemel, és a fúvókák csepegés gátlóval vannak ellátva, amely 2 bar alatt nem nyit ki. Ez azért fontos, mert az üzemidő alkalmanként 2-3 másodperc, így az összes szórófej egyszerre indul és áll le. A nagyon finom porlasztásból kitűnik, hogy különleges vízszűrést igényel. A nagy nyomást speciális nyomásfokozó szivattyúval lehet elérni. A rövid üzemidő és a napi sokszori indítás különleges vezérlést igényel. Mindezen paraméterekből kitűnik, hogy a hagyományos öntözőrendszerek elemei nem alkalmasak ennek a rendszernek a kialakítására, valamint hogy attól teljesen különállónak kell lennie.

A rendszer beruházási költsége magas, viszont egyes virág- és zöldségkultúrák csak ezzel a módszerrel termeszthetők optimálisan, jól megválasztott növényeknél a költségek gyorsan megtérülnek.

Hol használhatók?

Növényházak, fóliasátrak párásítására, hűtésére. Állattartó telepek, istállók hűtésére.

A csepegtető öntözés, a mikroöntözés egyik változata, amelynél a vizet a talaj felületére cseppenként juttatjuk ki.
A csepegtető öntözőberendezés olyan beépített berendezés, amely az öntözött növényállomány számára az optimális talajnedvességet a teljes tenyészidőszak alatt biztosítja a gyökérzónába pontszerűen adagolt öntözővízzel.

A csepegtető öntözés gyakori eljárás a mezőgazdaságban számtalan jó tulajdonsága és sokrétű felhasználhatósága miatt. A víztakarékosság és a kis nyomásigény miatt mindenképpen ez az egyik legkedvezőbb megoldás, valamint gyors és egyszerű telepíthetősége, alacsony fenntartási költségei is indokolják széleskörű felhasználását.

Alapvetően kétféle csepegtető rendszert alkalmazunk. Az egyik a csepegtető csöves kialakítás, melynél a kihelyezett polietilén csőbe előre beépített csepegtető elemeket helyeznek el állandó osztástávolsággal, a másik a csepegtető gombás kialakítás, amelynél a csepegtető testeket kívülről ültetik rá az osztóesőre tetszőleges osztástávolsággal. A csepegtető rendszer egyaránt felhasználható gyümölcsösökben, díszkertekben, faiskolákban, zöldségesekben, konyhakertekben vagy üvegházakban is.

Előnyök

• A rendszer felépítése lehetővé teszi a víz adagolását kis veszteséggel, a 95% fölötti hasznosulás könnyen elérhető.
• Az öntözési fordulók tervezése egyszerű, lehetőség van az állandó öntözésre.
• Az öntözés nem korlátozott az alkalmatlan szélsebesség miatt, annak nincs befolyása az eloszlás egyenletességére, a szántóföldi munkáknak (növényvédelem, betakarítás) kicsi a befolyása.
• A tápanyagok adagolása a nedves zónába történik, ahol a gyökerek sűrűsége a legnagyobb. Így nincs kilúgzódás, mely tápanyagveszteség és a környezet szennyezéséhez vezethet. A keskeny vízzel ellátott csíkban kevesebb a tápanyag-felhasználó gyomnövény.
• A növények levélzete szárazon marad, ez csökkenti a gombák, baktériumok és más kórokozók fertőzési veszélyét, csökken a vegyszerek felhasználása, így a termesztés költsége is.
• A növények életműködésére ez az öntözési mód kedvezőbb, a kijuttatott víz nem hűt, az öntözővíz hatására nincs levélperzselés, a talaj levegőzöttsége állandóan jó. Elkerülhető az öntözést követő nagy mennyiségű csapadék kedvezőtlen hatása is.
• Széles sortávolságú növények termesztésénél csökken a gyomosodás a sorközökben, mely irtása jelentős mennyiségű mechanikai munkát vagy költséges gyomirtó vegyszert igényel.
• A kiépítése és üzemeltetése egyszerű. Egyes típusai már 0,5 bar nyomáson üzemeltethetők, így a szivattyúk szinte a maximális vízszállító kapacitásukkal üzemeltethetők. Általában nem szükségesek drága, nagy anyagigényű, 4 bar feletti nyomásálló anyagok és eszközök használata. Lehetőség van ejtőtartály használatára is.
• A sorok közei szárazon maradnak, így a szedési, betakarítási munkák bármikor, könnyen elvégezhetők.

Hátrányok

• Fizikai részecskékkel szennyezett víz esetén a csepegtető elemek járatai eldugulnak. Ezen szennyeződések különböző típusú szűrők alkalmazásával jól elkülöníthetők.
• Magas oldott só, így kalcium-karbonát, vas- és mangántartalom esetén a kicsapódó sók, elsősorban a kijáratnál, elzárják az adagoló elemeket.
• Egyes kertészeti növények magas relatív páratartalmat igényelnek, melyet az alacsony kijuttatási párolgás nem fedez. Itt ködösítő, párásító szórófejeket is kell alkalmazni.

Hol használhatók?

Csepegtető szalagot leggyakrabban szabadföldi kultúrák, növényházak, fóliasátrak öntözésére.

Csepegtetőcsövet vagy csepegtető gombát díszkertek, faiskolák, kertészetek, gyümölcsösök, szőlő ültetvények, egyéb ültetvények öntözésére.

Az esőztető öntözés másik alternatív alkalmazási területe a gyümölcsösök fagyvédelmi öntözése. Segítségével a virágzásban lévő gyümölcsfák megvédhetők a kora tavaszi fagyoktól (ha a fagy nem nagyobb –2, –3 oC-nál). Ennél az öntözési eljárásnál nem a vízpótlás a cél, hanem az, hogy megvédjük az állományt. A lényege, hogy 0 C° alatt vizet juttatunk ki, ami alapból fűti a növényt, másrészről ráfagy és ez által szigetelő réteget hoz létre az ágakon és a termőrészeken. Olvadáskor a szükséges hőt a jég a környezettől vonja el.